2009. január 25.

» Megvan a jogsi: 2009. jan. 25. 20:08 | írta: kormanyos | jogosítvány | teherautó | vizsga | 6 komment; Levizsgáztam :)

Egy borús januári napon délután 5-re volt kitűzve az időpont. Fél órával előbb érkeztem, és az az érzésem, ez már jó pont volt, mert az oktató és a vizsgabiztos már ott toporogtak. Ennyivel előbb kezdtük hát, és ők ennyivel korábban mehettek haza, én voltam ugyanis aznap az utolsó vizsgázó.

A vizsgabiztos nagyon normális volt: kérte, hogy ellenőrizzem a teherautót, utána induljunk. De nem nagyon várta meg az ellenőrzés végét, mondta, hogy kezdjük. Az ellenőrzés egyébként: a felépítmény szemrevételezése (rögzítve vannak-e az oldalfalak, a ponyva nem lóg-e, a gumik állapotának, profilmélységének ellenőrzése (csak szemmel! - mondta korábban az oktató, nem kell rugdosni a kereket). Az irányjelzők, és a lámpák ellenőrzése, plusz a féklámpáé. Nem nagy kockázat, tanulókocsi, rendben van rajta minden, hiszen az oktató sem kockáztatja, hogy emiatt legyen gikszer a vizsgán. Utána még az ellenőrzés folytatásaként: a féktartályok feltöltöttsége (elég levegő van-e benne), a fékpedál lenyomásával ellenőrizni, hogy nincs-e levegőveszteség, majd egy gyors fékpróba. Utána hajrá.

Az oktató és a vizsgabiztos régről ismerték egymást, ezt is szerencsémnek tudom, mert végig arról beszéltek, mi történt a régi kollégákkal. A vizsgabiztos egyébként sem tűnt egy dúvadnak, de jól eltrécseltek,ami engem megnyugtatott :)

Az egyik ismert vizsgaútvonalon mentünk, és bár az oktató felkészített arra, hogy a vizsgabiztos esetleg csak az útirányt tűzi ki (pl: induljunk el Miskolc felé), valószínűleg előre megbeszélték merre menjünk, mert az oktató mindig időben szólt, hogy a következő lámpánál jobbra, a sarkon balra stb. Nagyjából az ismert vizsgaút felét járhattuk be, ott el kellett kanyarodni egy buszvégállomás felé, majd ott megfordulni és "hazajönni".

Egyszer alakult ki érdekesebb forgalmi helyzet, mikor egy balrakanyarodó sávban a vasúti átjáró szabad jelzésére várakozó kocsisor vége pont annyira lógott be az én sávomba, hogy nem tudtam továbbmenni. Balra záróvonal, egyenesen az út "lezárva", mindenki belátta, hogy itt várni kell. Utána amikor a kocsisor kicsit "összehúzta megát", ha centizgetve is, de elfértem.

Mindent összevetve nem volt nagy etvasz, nem szívózott a biztos, nem trükközött olyanokkal, hogy "itt kanyarodjon be", miközben tilos, szóval normális volt a vizsga.

Érdekesség, hogy az oktatónál sokkal több órát kellett aláírnom, mint amennyit ténylegesen levezettem. Ráadásul a gyakorlólapon láttam, hogy ilyen fejezetek vannak: éjszakai vezetés, hegyvidéki vezetés, vezetés sík úton, országúti vezetés stb. Ilyenek nem nagyon voltak (bár reggel 6-kor, amikorra jártam, még elég sötét volt ahhoz, hogy éjszakai vezetésnek titulálhassam). Minden nagyvonalúságot összevetve azonban végül sikerrel zárult a tanfolyam, levizsgáztam, megvan a jogsi.

Bár a D-s jogsiért egyelőre nem megyek tovább, a C is elég megterhelő volt a pénztárcámnak, azért az álomhoz vezető út felét már megtettem. Nem mellesleg a legjobbkor: a vizsgára egy héttel közölték velem a hírt: leépítenek, februártól új állás után kell néznem.; Pontszám:

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

2009. január 23.

» Forgalom II.: 2009. jan. 23. 13:21 | írta: kormanyos | forgalom | jogosítvány | oktató | teherautó | vizsgadíj | még nincsenek kommentek; Azt írja a KRESZ, hogy teherautóval akkora követési távolságot kell tartani, hogy ha valaki megelőzi a járművet, még beférjen - plusz a normál követési távolság. Tehát jóval nagyobb lukat kell hagyni az előttem haladóhoz képest - persze csak folyamatos haladásnál, dugóban araszolva nem érdekes. Nos, nem nehéz betartani, lévén egy tanulóvezetővel súlyosbított teherautó kevésbé gyorsul, mint egy autó, sőt, még a BKV buszai is ott tudnak hagyni egy pillanat alatt.

Oda kell figyelni az út fölé behajló ágakra: az oktató mindig figyelmeztetett rájuk. Ha csak néhány gally van, az nem érdekes, de egy izmosabb ág már belekaristolhat a vezetőfülkébe, vagy felszakíthatja a ponyvát. Erre persze nincs kitéve tábla (bár volt, ahol láttam ilyet, de nem Gyálon). Mekkora rutin kell, hogy kiszúrja egy teherautósofőr: annak az útmenti fának az ágai túlságosan belógnak?

Járjuk a tulajdonképpeni vizsgaútvonalakat: ahogy múltkor írtam, főleg Gyál felé autópályán és sima országúton jövünk-megyünk. Vicces, de a teherautókra lakott területen belül 50 kilométeres sebességkorlátozás érvényes. Azokon a helyeken is ezt kell szem előtt tartani, ahol egyébként 70-nel is lehetne menni. Tipikusan ilyen a Nagykőrösi út, az M5-ös bevezető szakasza. Hiába lehetne gyorsabban menni, az is lakott területen belüli útszakasz, ott is csak 50-nel döcöghetek.

Visszatérve a pénzügyekre: az elméleti oktatás díjait és a vizsgadíjak zömét az autósiskola irodájában kellett befizetnem. A gyakorlati oktatás és a rutin, valamint a forgalom díját ellenben kápében az oktatónak kell odaadni. Ez kétszer 40 ezer forint, illetve valami háromezer körül van a vizsgadíj. Bár a tanfolyamon külön szóltak, hogy nehogy ebből később vita legyen, mindig kérjünk valami cetlit a pénz átvételéről - persze nem kaptam semmit. Felírta az oktató rögtön a noteszébe, ahol számontartja az időpontokat is, és soha ebből vita nem volt (sőt, még ő "hitelezett" meg nekem egy vizsgadíjat is), mégis hülye szitu: ha papírt kérek megsértődik, ha nem kérek, de mondjuk elveszti a noteszt, hogy tudom bizonyítani, hogy korábban már odaadtam neki a pénzt? Végül - mint írtam - nem lett gond.

Az oktatóról: egy cirka 40 éve oktató mókus a "tanárom", türelmes, halkszavú, nem bőbeszédű. Kevés dolgot magyarázott el, de tényleg azok bizonyultak a legfontosabbaknak, érdemes volt odafigyelni rá. A műszerfalon lévő kapcsolók felét a mai napig nem tudom micsoda, de nem is használtuk ezeket egyszer sem. A menetírót (tachográfot) kipróbáltuk (a korongot eltettem emlékbe), azt ugyanis a vizsgán is kell használni. Tulajdonképpen nagyon kellemes benyomásaim maradtak a fickóról, én rendszeresen kora reggelre mentem, és kiderült, hogy csak miattam kelt fel, és jött oda 6-ra, mert utána még visszament aludni. Ezt azért értékelem, mert nem engem akart belepaszírozni a napirendjébe, nem kérte, hogy 7-re meg 8-ra menjek inkább, mert utána folyamatosan tengelyen lehet, hanem alkalmazkodott hozzám. Egyszer pl. elnéztem a dátumot, és hiába várt hajnalban, de zokszó nélkül túllépett az eseten - én exkuzáltam magam, és nem mondtam ugyan, de jómagam az a típus vagyok, aki ha valaki miatt felkel teszem azt 4:30-kor, de az illető nem jön el, hát következő alkalommal csendesen mefojtom. Szóval respekt.; Pontszám:

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

2009. január 6.

» Kint a fogalomban: 2009. jan. 6. 15:19 | írta: kormanyos | teherautó | forgalom | jogosítvány | teherautó | 2 komment; Már tavaly elkezdtem, de csak idén jutott időm lejegyezni: elkezdődött a forgalom gyakorlat, azaz kint kóricálok az utcán. Nem tudom, írtam-e már korábban, hogy egy ponyvás Steyr teherautón gyakorlok - a linken találni néhány fotót erről a típusról. Hát, nem a legújabb széria, ~~de valószínűleg árut sosem szállított, csak a tanfolyamon használták, szóval nem lestrapált. (Bár a fene sem ismeri a kocsi történetét, csak úgy ránézésre ez a benyomásom.)~~ valamikor az osztrák postánál dolgozott, megkímélt állapotban vették két éve, azóta árut nem szállítottak vele.

Tényleg nagydarab jószág, egy személyautóhoz, max. furgonhoz szokott embernek. Először aggódtam, hogy tudom majd az úton tartani, aztán rájöttem, hogy ha a felezővonalra húzom a kocsit, tuti, hogy elfér az úton. Úgyhogy nem is aggódom a jobb oldala miatt, bár a tükör szerint mindig közel vagyok a padkához, meg a járdához. Mindenesetre ha szembejön egy busz, vagy másik teherautó, oda kell azért figyelni.

Talán nem írtam még, de nyolcsebességes a gép, amiből az első kettőt nem használjuk sosem (gondolom megpakolva emelkedőn elindulásnál kell), hármasból lehet indulni. Fura szerkezet a váltó, az utolsó négy sebesség (5-6-7-8) ugyanott van, mint az első négy, csak egy mozdulattal "felső" meg "alsó" fokozatba kell kapcsolni. Szóval a nyolcadikig nem kell nyújtózkodni, nagyjából ugyanott kavar az ember a váltóbottal.

Bátran állíthatom, hogy már most érezhetően mindenkinek az útjában vagyok :) Ugye eleve be kell tartani a sebességhatárokat, ami manapság könnyen felpaprikázza az autóstársadalmat. Nyilván, ha egy útszakaszon 40 van kiírva, akkor 40-nel fogok menni, mert 45-50 körül már rámszól az oktató, és hát igaza van, hiszen ha azt szokom meg, hogy mehetek amennyivel akarok, a vizsgán nem fogok jól szerepelni. Másrészt - belátom - még kicsit lassúak a reakcióim, piros lámpánál nem csak belököm egyesbe, aztán odalépek neki, hanem kicsit még darabos a gyorsulás (arról nem is beszélve, hogy ez egy valahány tonnás teherautó, nem sportkocsiként gyorsul). Szintén "barátságossá" tesz a többi szereplő számára, hogy kurvára kitakarom a kilátást, állandóan azt látom a tükörben, hogy a mögöttem jövők kikandikálnak előzhetnek-e.

Amikor előznek, az első két alkalommal azt vettem észre, mintha "rámhúznák" a kormányt az autósok, azaz kicsit korábban kezdenek visszajönni a sávba, mint illő lenne. De aztán rájöttem, hogy magasan ülök, a látótérből kiesik cirka 1 - 1,5 méter, ezért tűnik túl közelinek minden.

További élmények később - egyébként a Kispest - Lőrinc - Gyál - M0 - M5 útvonalat járjuk.; Pontszám:

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

2008. december 22.

Túlvagyok a bü-vizsgán. Ez - írtam már - valószínűleg a biztonságos ellenőrzés és üzemeltetés rövidítése lehet, mi csak műhelygyakorlatként emlegettük. A bü-vizsga szóbeli, kb 11 tételből kell választani egyet, és az abban szereplő kérdésekre válaszolni. Előző nap bekéredzkedtem a tanfolyam egy bü-órájára ismétlésért - mi ugyanis hetekkel ezelőtt befejeztük az elméleti képzést, és az eltelt időkben azért kikopott ez-az. A vizsgán csak a vizsgabiztos, az egyik oktató és a szerencsétlen delikvens van jelen. Óriási mázlim volt, hogy épp ebédszünet után jöttem én: jó fél órával a vizsgaidőpont előtt már ott toporogtam, és ott volt az oktató is egyedül. Mondta, hogy a vizsgabiztos elment kajálni, így legalább tudtunk pár szót váltani. Elmondta, mik a vizsgabiztos heppjei, bementem a műhelybe, elmondtam, elmutogattam neki a légfék alkatrészeit (ez az egyik beugró-szintű kérdés: a másik az adagoló, mindkettőt alkatrészről alkatrészre ismerni kell, és mindegyik dirib-darabról elmondani, hogy milyen ellenőrzési és karbantartási feladatok kapcsolódnak hozzá). Mikor megjött a biztos, már kicsit én is "biztosabbnak" hittem magam az ismétlés miatt - bár persze nem azt húztam, ami a legjobban ment. Ez jutott nekem:

11.tétel

1. A lassító fékek (tartósfékek) működésének ellenőrzése
Mutassa meg a lassító fékek szerelvényeit, ismertesse feladatát!
Végezze el a lassító fékek működésének ellenőrzését!

2. Izzócsere az irányjelző lámpán
Válassza ki a megfelelő szerszámot és izzót!
Végezze el az izzó cseréjét!
Ellenőrizze az irányjelző lámpák működését!

3. A jármű felépítményének ellenőrzése
Ellenőrizze a felépítmény épségét!
Végezze el az oldalfalkapcsok és biztosítások ellenőrzését!

Nem állítom, hogy a retarderek (lassítófékek) részleteit tekintve túl magabiztos lettem volna. Utoljára akkor hallottam róluk, amikor egy bü-órán beszéltek róluk. Iszonyú nehezen, hosszas és kínos hallgatások után jöttek ki belőlem a kulcsszavak, például az "örvényáram" kifejezés mire eszembe jutott, az egy kínszenvedés volt. Arról viszont végleg fogalmam nem volt, hogy az elektrodinamikus retardert mely járműveken nem használják, és miért nem (a nagy hő miatt, ami a használat során keletkezik, a gyúlékony anyagokat szállító teherautókba nem szabad ilyet beépíteni - pl: tartálykocsik). Utána már kicsit gördülékenyebben ment a dolog, rákérdezett a rögzítőfék feladataira, valamit a lámpákról, majd a fülkebillentés szabályairól. Nem nagyon várta meg, hogy egy-egy kérdést kifejtsek, ha két-három mondatot gördülékenyen elmondtam az elejéről, már ugrott a következő kérdésre. A retardereknél nem nagyon volt gördülékenység, bár végül ha nyökögve is, de saját magam mondtam el a dolgot. Szóval megvan ez is. Furcsa módon megkeveredtek a vizsgák, előbb volt a rutin , és csak utána az elméletek záróvizsgája. Most már csak a forgalom van hátra.

2008. december 3.

» Tél, rutin, vizsga

A rutingyakorlásra jobbára munkaidő előtt és után kerül sor: délután 5 után és reggel 7 előtt. Ezeknek az időpontoknak az egyetlen hátránya, hogy még vagy már sötét van, nem nagyon lehet látni a fontos részleteket. Pontosabban ez így persze túlzás: az egyik óra épp a legnagyobb szakadó hóesésben zajlott, és a fehérre vált placcon kiválóan látszott a fék- és tolatólámpa fénye, egyértelműen jelezve a teherautó leghátulját. További trükk volt, hogy kifigyeltem, a hóban látszódó keréknyomok meddig tartanak: azon túl egyszerűen nem szabad tovább tolatni.

Ahogy múltkor írtam, a tolatva rámpához kanyarodás a legnehezebb, a második legtöbb összpontosítást igénylő feladat a saroktolatás. A legkönnyebb - legalábbis nekem - az emelkedőn elindulás és az Y-forduló volt.

Egy alkalommal rossz placcra fordultam be véletlenül, ami cirka két méterrel volt keskenyebb, mint a teherautóknak kialakított sáv. "Hoppá" - mondtam - "meg lehet itt egyáltalán fordulni?" Az oktató röhögött: "Próbáld ki!" mondta. Jelentem meg lehet fordulni Y-ban akármilyen kis helyen is, csak az előre-hátra tolatgatás 20 centinként rontja az életkedvet :)

És hát a rutinvizsgán is túl vagyok: hárman vizsgáztunk egy esős decemberi estén. A kötelező feladat az elindulás, gyorsítás legalább 30-ra, megállás egy vonal előtt, majd tolatás. Utána szlalom, majd megállás egy bólya előtt 50 centivel. Utána egy "tételt" kell húzni - a delikvens mond egy számot, és az azzal jelölt tételt kapja.

Én a 9-est választottam: saroktolatás. Csak eggyel jobb, mint az utálatos rámpára tolatás 30 centire :) Az öreg vizsgabiztos végig egy mukkot sem szólt, egyszer röhögött fel, hogy a tolatásbiztosító valahol 50 méterre kóricált, de megnyugtattuk, hogy a teherautó másik oldalán is van egy srác, ő tényleg biztosít. Az oktató - aki ilyenkor középen ül - marha jó fej volt, amikor el kellett kezdeni alászedni - én még eresztettem volna hátra a kocsit - biccentett egyet jobbra.

Átmentem, de a vizsgabiztos nem mondott semmit, csak átadott egy papírt "M" jelzéssel. Egy másik srác szép rendben megcsinálta a feladatokat, majd a kiindulási ponthoz visszatérve járdázott egyet: majdnem meghúzta az öreg emiatt.

Nem volt nagy dolog, csak előtte a drukk... :)

2008. november 28.

» Elkezdődött a rutin

Elkezdődött a rutin. Kispesten, a világ végén van a pálya, ahol nem csak teherautóval, hanem személyautóval, busszal, pótossal is ott gyakorlatoznak az emberek. Egy középkorú, ponyvás Steyr jutott nekem, átlagos teherautónak mondanám. Az oktató egy idősebb pasi, a 70-es évek óta oktat, nem ma kezdte. Nyugodt, türelmes, halk, olyan kiismerhetetlen fajta.

Azokat a kunsztokat próbálgatjuk, amikkel majdan a rutinvizsgán találkozni fogok. A sorrend így néz ki: fékellenőrzés, elindulás gyorsítás, egy vonalon megállás. Tolatás, szlalomozás bólyák között, egy bothoz minél közelebb való megállás (5 centi asszem). Rámpára való rátolatás, Y-forduló, bekanyarodás, saroktolatás. Beállás orral két bólya közé, ugyanonnan való kitolatás. Rámpa mellé tolatás balról, majd jobbról - 30 centire kell megállni a rámpától, őszintén szólva ez a legnehezebb. Utána végig egy félkör a pálya körül, emelkedőn való megállás, majd emelkedőn elindulás visszagurulás nélkül. Ezek közül hármat választ majd a rutinvizsgán a biztos, ezeket kell teljesíteni.

Nem szabad tenyérrel tekerni a kormányt ("tenyerezni") , a kormánykerék közepét tekergetni ("küllőzni", nem szabad egy kézzel vezetni ("egykezezni"), a kezet a váltón felejteni, irányjelző használata kötelező, tolatásnál irányítóra lesz majd szükség a vizsgán. Ezeket a szabályokat az oktató szerint nem érdemes áthágni a vizsgán.

Aki C-s jogsiért megy, az már elvileg tud vezetni, ám nekem nincs saját autóm, az elmúlt nyolc évben alkalomszerűen vezettem évente cirka 1-2 alkalommal. Nem érzem, hogy a képességeim megváltoztak volna, de persze a rutinom azért megkopott. Nem para egyik feladat sem, de a teherautó méretei igen szokatlanok. Egy teherautó tükrei nagyon sokat segítenek, nem ezzel van a gond, hanem azzal, hogy a fordulékonysága egész más, a méretei is szokatlanok. A szlalomozáshoz elég hely van, de amikor fordulok, kurvára figyelni kell a tükörben, hogy mennyire vagyok az elhagyott bólyától.

Az ingem a hátamhoz tapadt a végére - magyarán leizzadtam - de rohadtul élveztem. A kis személyautós "mazsolákra" felülről nézek le, olyan feeling, mintha egy pók mászna egy hangyabolyban. Persze azért van nálam is nagyobb pók: respekt a pótos teherautó vezetőjének :)

2008. november 25.

» KRESZ vizsga: 2008. nov. 25. 13:03 | írta: kormanyos | teherautó | jogosítvány | jogosítvány | KRESZ | munkavédelem | műszak | vizsga | még nincsenek kommentek; Még pár szót a műhelygyakorlathoz (bü): cirka két hete ért véget, akkor nagyjából el tudtam mondani az üzemi légfék alkatrészeit. Egy hét múlva lesz a vizsga, addigra tuti elfelejtek pár apróságot, és a tankönyvben sincs benne (asszem legalábbis: mondták, hogy nincs benne, de elhittem nekik és nem néztem meg). Majd rákérdezek, ha most van-e folyamatban bü-képzés, és hogy belóghatok-e. Érdekesség, hogy amikor mi jártunk, akkor is feltűntek idegen arcok: a bü-vizsgán megbukottak, és a gfelkészültségüket bizonytalannak érzők jöttek korrepetálásra.

És időközben le is vizsgáztam az elméleti tárgyakból! Egy napon volt vagy tizenötünknek a KRESZ-műszak-munkavédelem vizsga a közlekedésfelügyelet kispesti irodaházában. Ma már nagyon modern, érintőképernyős-számítógépes vizsgák vannak. Teljesen ugyanolyan, mint a CD, amit korábban megvettem. Jelzem: a CD nagy kincs, tekintve, hogy az összes kérdés, ami a vizsgán előfordulhat, megvan rajta. Aznapra szabadságot vettem ki, és egész nap toltam otthon a CD-s vizsgakérdéseket. Tuti, hogy a műszaki és a munkavédelmi kérdések mindegyike legalább egyszer a szemem elé került. A C-s, D-s, E-s kategóriákra 750 speciális kérdés vonatkozik (a speciálist értsd: a B-s vizsgán nem fordulnak elő).
Ennek ellenére, amikor - viszonylagos nyugalommal - nekikezdtem a vizsgának, elkezdtek egyre furcsább, sosem hallott kérdések elémkerülni. Elvileg persze tudni kellett volna a választ - zömmel tudtam is -, de nem tudok szabadulni a gyanútól, hogy a tényleges vizsgakérdéseket frissítették, a CD anyagát azonban nem. Mindegy, a léyneg, hogy a KRESZ-ben 2, a műszakban 1, a munkavédelemben szintén 2 hibám volt, így mindegyiken megfeleltem. Minden tárgyból 25-25 kérdés van - emlékeztetőül: a B kategóriához a KRESZ-teszt 55 kérdésből áll -, és ha jól emlékszem, maximum 5-öt lehet elrontani. Pontosabban 5 hibapont lehet, például egy rajzos feladat elrontása 3 hibapont.
Szóval túlvagyok rajta, bár menet közben erős kételyeim voltak a sikerrel kapcsolatban néhány kérdés meglátása után. (Kicsinyes elégtétel, hogy az exem ugyanezekben a hónapokban küzd a B-s jogsiért, és utolsó információim szerint a KRESZ-en kétszer elhúzták, pedig jobb feje volt, mint nekem).; Pontszám:

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

2008. november 17.

» Műhelygyakorlat

Szóval a műhelygyakorlat. Biztonságos üzemeltetés gyakorlat a neve (nem pontosan ez, de valami hasonló, mert bü-nek hívják). Az autósiskolának van egy műhelye - nem satupados, fehér festékkel kijelölt közlekedési utas műhelytkell képzelni, hanem egy faházat, amiben van húsz szék, egy akna, be van tolva néhány érdekes járgány (két motor és egy kisautó), meg a teharautó minden motorikus részegységéből egy-egy demonstrációs darab. Persze, ezek már régi cuccok, némelyikkel soha nem fog találkozni az ember, hacsak felnem viszi a jódolga egy Zilre vagy IFÁ-ra. Viszont valóban szemléletesek a cuccok, amit eddig elméletben, meg a táblára skiccelve láttunk, tanultunk, az most kipróbálható.

A műhely egyik falát teljesen betölti egy komplett légfék, az alkatrészek rá- és bele vannak építve egy nagy táblába. Valahol a szövevényes csőrendszerből kikandikál egy darab fékpedál, és mellette a rögzítőfék (személyautón ezt hívják kézifék nek) karja - oylan, mint amit a régi, 260-as, 280-as Ikarus buszokon lehet látni. Ennek, és az adagolónak (tüzelőanyag-ellátó berendezés) minden porcikáját tudni kell fejből.

Elvileg négyszer három és fél órás az oktatás, két csoportra bomlott a húszfős társaság, és bár lehetséges az átjárás a két csoport között, most már tuom, hogy egyben kellett volna lenyomni. Két oktató volt, mindkettő jó fej, és alapos, mégis kétféle módszer, kétféle magyarázat - én mindkettőt látogattam, és kicsit össze is kavarodott bennem a két dolog. Az alakatrészeket sem ugyanúgy hívták - nyilván mindkét elnevezés helyes, de nem követhető, hgy melyikük milyen logika alapján gondolkozik.

Gyakrabban jártam abba a csoportba, amelyiket egy kisöreg vezetett, aki ugyan nagyon dedós módszert használt, de utóbb hatékonynak bizonyult a koncepciója. Az adagoló és a légfék alkatrészeit a csoport minden egyes tagjának el kellett mondania, és ha valamelyik nevét nem tudta pontosan felidézni - ilyen volt a közös tüzelőanyagellátó-csatorna, vagy a bütykös tengelyház -, akkor addig mondatta valük, amíg nem sikerült pontosan elmondani. Mondom, dedós, zavartan röhögős módszer, de később pozitívan visszaköszönt.

A bü-ből majd szóbeli vizsgát is kell tenni. Ehhez van tizenvalahány tétel, amiket egyenként végigvettünk, majd az utolsó alkalommal mindenki egyenként próbavizsgát tett. Meg is mondta a kisöreg, hogy ki az, akit szerinte át fognak engedni, ki az, akit nem.

2008. november 4.

» Munkavédelem

2008. nov. 4. 16:35 | írta: kormanyos | jogosítvány | munkavédelem | még nincsenek kommentek

Megvolt a két munkavédelmi előadás (összesen hat óra). Olyan témák kerültek terítékre, mint a vezetőfülke előrebillentése, vagy az élőállatszállítás (lovakat menetirány szerint, marhákat keresztbe, lefeszített fejjel - ennek ugyanis ellentart, és ettől stabilan áll minden kanyarban). A rakodás, és a rakományok elelmezgetése volt még igen érdekes, a billencstől kezdve a konténerszállítóig. Én még például az életben nem hallottam még a tartány szót, mint kiderült ez egy tanktípus.

Külön téma volt a veszélyes áru szállítása, noha ehhez külön vizsga kell (ún. ADR-vizsga), tehát a C kategóriás jogosítvány megléte még nem jogosít fel senkit, hogy veszélyes árut szállítson. Ennek kapcsán persze végigvettük a veszélyes áruk kódjait (persze csak a főbb típusokat) - tudjátok, ezek azok a számok, amik veszélyes árut szállító teherautók, pl: a benzinkutakat feltöltő üzemanyagszállítók - hátulján vannak a narancssárga táblán. Szintén át kell majd venni a főbb jelzéseket: ezek azok az élére állított kockákban látható ikonok, amik a fenti linken látható teherautón is látszanak pirosban (van vagy 20 féle).

Ezzel végetért az elméleti tanfolyam. Sajnos a vezetéselmélet órán nem tudtam ott lenni, majd azt a könyvből pótolom. Most jön a műhelygyakorlat, amihez külön (szóbeli) vizsga is tartozik. Erről szól majd a következő poszt.

2008. október 28.

» Műszak, tankönyv, CD

Nos, ezen a hosszabb túrán - mármint az elméleti műszaki órákon - nem vettem részt minden alkalommal (meg is van az eredménye, mert minden tesztlapon megbuktam eddig), de amikor ott voltam, kaptam új infókat. Az első alkalommal a karosszériát (vezetőfülke billentése, raktér, pl. billencs) vettük, következtek a vezetőfülke részei, kiemelten sokat hallgatva a tachográfokról. Utána jött a "járműszerelvények kapcsolószerkezetei" című előadás, majd a motorokról végeláthatatlanul hosszan minden. Kipufogó, majd a villamosberendezések, futómű-kormány, és a fék félelmetes részletezéssel. (Érdekes apróság: ami az autókban kézifék, az itt rögzítőfék).

A nehézséget nem csak a számos eleddig ismeretlen ketyere megismerése okozza, hanem az is, hogy mindegyikről kell tudni az ellenőrzését és a karbantartását, aminek a részleteiben egy idő után elvész az ember. Egyébként a tankönyvben is a szerkezeti ismeretek a legvastagabb fejezet, majdnem 150 oldal, az egész könyv több mint fele erről szól.

Apropó tankönyv: természetesen külön könyv van; amit az úrvezetők használnak a tanfolyamuk alatt, az nem jó. A könyv közel 300 oldalas, közlekedési, szerkezeti, járművezetési ismeretek, valamint munka- és tűzvédelem fejezetekre tagolódik. Van egy jópofa CD is, ami ugyan borsos árú (3900 Ft), de fent van rajta az összes tesztkérdés - nem csak a C-s, hanem az A-s, B-s, D-s, E-s is. Összesen kábé annyi tesztkérdés, ahány forint a CD, de vannak komplett tesztlapok is - persze C-sből kevés. De még így sem rossz a r kérdést előre megoldani, hátha visszaköszön majd a vizsgán. Feltettem a munkahelyi gépemre, és szóltam a kollégáknak, hogy teszteljék magukat a sima B-s tesztlappal - mármost nem azért, de mind elbukott, én átmentem (igaz, egy ponttal voltam csak jobb, mint a bukáshatár).

2008. október 22.

» KRESZ

Az elméleti KRESZ-oktatás meglepően rövid, mint múltkor írtam, mindössze hat órás. Ennek az az oka, hogy a C-s jogsi megszerzésének feltétele a B-s, tehát az az elméleti tudás, ami egy átlagos, személyautót vezető embernek kell, már adott. A hat óra alatt tehát csak azokat a különleges KRESZ-szabályokat tanuljuk, amelyek a teherautókra vonatkoznak. Az oktató is mondta, de tényleg így van: a KRESZ tudás rettenetesen meg tud kopni. Nem az az érdekes, hogy kinek hány éves a jogsija, hanem hogy mennyire tartotta frissen a KRESZ ismeretet. Sok példa mutatja, hogy az autósok az alapvető szabályokkal sincsenek tisztában, vagy egyszerűen nem tartják be ezeket.

Summa summárum, a tanfolyam szempontjából nem hátrány átismételni az alapvető KRESZ-kérdéseket. Nem felvágásból, de csináltunk egy B-s KRESZ-tesztet, és mindössze 7 hibával átmentem volna, ha akkor vizsgáztam volna személykocsira.

De miről is szólt ez a hat KRESZ óra? Hogy milyen feltételekkel szállítható teherautón 3 évesnél fiatalabb gyerkőc, túlnyúlhat-e a rakomány, és ha igen, milyen irányban és mennyire? Milyen egészségügyi felszerelés kell, ha 9, és milyen, ha mondjuk egy építőtáborba, vagy forradalom esetén 11 ember utazik a teherautó platóján, továbbá párhuzamos közlekedésre alkalmas úton áttérhet-e a belső sávba a teherautó (igen, előzéskor), és ha háromsávos az út, akkor a legbelsőbe (nem), és ha négysávos, de a külső az buszsáv, akkor a harmadik sávba előzéskor (igen)? Mennyi a teherautók számára megengedett legnagyobb sebesség lakott területen belül és kívül, autóúton és autópályán? Aztán egy nagy témakör, a tachográf: analóg és digitális, használat, ellenőrzési lehetőségek a rendőrség és a diszpécser részéről. Valamint a - talán - legnagyobb rész, a szociális jogok: mennyit vezethet egy teherautósofőr egy nap, ez mennyivel növelhető, mennyi egy hét, illetve két hét alatt a levezethető időtartam, melyeket mikor, milyen időközökkel kell megszakítani. Mikor és mennyi időre kell megállni pihenni, egyáltalán mi számít pihenőidőnek, mi a megszakítási idő, melyiket mennyivel lépheti át a munkáltató (azaz mennyivel kurtíthatja meg a sofőr pihenő vagy megszakítási idejét). Mi számít "egyéb munkavégzésnek", és mi nem számít annak.Különösen ez utóbbiak fontosak, mert a tachográf mindent feljegyez, és ha a sofőr megszegi az előírásokat, senki nem vizsgálja, kinek az utasítására tette, megbüntetik (külföldön irgalmatlan összegeket szednek be ilyesmiért).

Mutattak KRESZ-táblákat is, amikről mindenki - így én is - azt hiszi, hogy tudja mit jelentenek, de az ezekkel kapcsolatos, a teherautó-sofőrökre vonatkozó további kötelezettségekről már nemigen hall az egyszeri autóvezető. Például: a 3 és fél tonnás járművek az esetek zömében a megengedett legnagyobb össztömeg kifejezés mentén ítélendők meg, de például a súlykorlátozó táblák esetében a tényleges súly számít.

Szóval ezekről - és még egy csomó mindenről, amiket vettünk - nem sokat tudtam. Épp most csináltam meg próbaképpen egy C-s tesztet, és elbuktam volna rajta, ha élesben megy: van mit átismételni.

2008. október 16.

» Így néz ki a tanfolyam

Az elméleti tanfolyam 80 órás, és kevesebb, mint egy hónap alatt zavarják le. Alkalmanként háromórás etapban haladunk (jelzem: az emberi figyelem kábé 50 percig tartható fenn, utána már nincs az a hatékony előadás, aminek a mondandója mélyen gyökeret verne a hallgatóságban), ami azt jelenti, hogy majdnem minden nap van előadás - beleértve a hétvégéket is.

A B-s jogsihoz - legalábbis az én időmben - még ilyesmikre volt szükség: KRESZ, műszak, egészségügy. A C-shez ezek kellenek: KRESZ, műszak, vezetéselmélet, munkavédelem, és műhelygyakorlat. A tanfolyam zöme műszak - a KRESZ és a munkavédelem kétszer, a vezetéselmélet egyszer három óra, az összes többi műszak.

Maga az elméleti tanfolyam valami 33 ezer forint volt, a gyakorlat kétszer 40 rugó (két részletben kell fizetni), és az egyéb költségek még megfejelik ezt: a hatféle vizsga több mint húszezer. Van három elméleti vizsga: a KRESZ, a műszak és a munkavédelem, és van három gyakorlati. Értelemszerűen ha valaki elbukik az egyik vizsgán, akkor a vizsgadíjakkal majdnem a végtelenig lehet drágítani a tanfolyam árát. Akinek nincs II. egészségügyi vizsgája, annak 6300-ért meg kell szereznie. Aki munkát is akar vállalni, annak a PÁV-ra is szüksége van - múltkor írtam, hogy az valamivel több, mint 8 ezer forint.

A teljes C-s jogsi tehát cirka 130 ezer forint, ha nincsenek meg az egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálatok, annak 145, aki pedig el-elbukik egyes vizsgákon, az a csillagos égig juthat a költségek tekintetében (egy elméleti vizsga pl. 3760 forint).

Hiányozni az előadásokról hivatalosan nem lehet, nemhivatalosan elnézik a meg nem jelenést, kivéve ha ellenőrök jönnek a közlekedési felügyelettől - ekkor tényleg pótolni kell az ellenőrzéskori órákat. Kinek milyen ismeretei vannak a tárgyban, aszerint eldöntheti, érdemes-e ott lennie: én kurva sok ismeretlen, ezidáig sosem hallott információval gazdagodtam, melyek egy része visszaköszön a tesztkérdésekben, úgyhogy nem bánom, hogy ott voltam.

Holnap majd írok a KRESZ-ről - épp tegnap lett vége a hatodik KRESZ óránknak, így most már rátérünk a műszakra.

2008. október 14.

» PÁV

2008. okt. 14. 15:04 | írta: kormanyos | pályaalkalmassági | páv | még nincsenek kommentek

Magának a C-s jogsinak nem feltétele a PÁV (pályaalkalmassági vizsgálat), de a munkavállalásnak igen - legalábbis ha jól értettem azt, amit az autósiskola irodájában mondtak. Nekem megvolt még régről a PÁV I-es (ez a nénós autók vezetéséhez kell), és a 2-es fokú egészségügyi alkalmassági. A teherautó vezetéséhez elég a PÁV IV. is, egész precízen: ezzel a 7,5 tonnánál könnyebb monstrumokat lehet vezetni, ami ennél nehezebb, ahhoz már PÁV III. kell, ami pedig veszélyes anyagot szállít - súlyától függetlenül - ahhoz meg a PÁV II. Mint a fentiekből kivláglik, a PÁV I. überel mindent, de mikor előkerítettem a pár évvel ezelőtti közlekedési hatósági határozatot arról, hogy nekem megvan az I-es, szomorúan konstatáltam, hogy csak öt évre adták meg, és pár hónapja lejárt (legalábbis a szirénás része - amit én kisillabizáltam belőle, aszerint minden mást lehene vezetni).

Nos: noha kurvára nem kell a teherautózáshoz, azért legyen csak meg a PÁV I., ki tudja mit hoz az élet, fecskendőt például szívesen vezetnék addig, amíg nem kapom meg az egyik 124-es volánját. Egy PÁV vizsgálat ára 8 310 forint, ami most nem esne jól, mert a tanfolyam díjával a múlt héten könnyítették meg a zsebem (az árakról majd írok még részletesen). Felhívtam az NKH-t, hogy időpontot kérjek, de leráztak, mondván: menjek be személyesen ügyfélfogadási időben, akkor majd adnak egy időpontot, amikor visszamehetek vizsgázni - szintén ügyfélfogadási időben. Természetesen telefonon - pláne interneten - nem lehet időpontot foglalni.

Megvan a véleméynem az ilyesfajta szisztémákról, de mindegy, ha lesz 8 ezer forintom, majd kiveszek egy nap szabit azért, hogy megtudjam: mikor vehetek ki még egy napot azért, hogy megszerezzem a PÁV-ot. (Magáról a vizsgálatról írok majd ha megyek - emlékem ugyan van róla, de az öt és húsz évvel ezelőtti vizsgálatra vonatkozik).

» Gyerekkori álom

2008. okt. 14. 14:42 | írta: kormanyos | álom | buszvezető | még nincsenek kommentek

Volt gyerekkoromban egy nagy álmom: buszvezető akartam lenni. Aztán lassan kinőttem a gyerekkort (valójában persze sosem), de még mindig buszvezető akartam lenni. Aztán felnőtté válásom küszöbén külső kényszerítő okokból egészen másfelé eveztem, most már jócskán túl a harmincon rájöttem: a mai napig buszvezető akarok lenni. (Mint hű pesti polgár, természetesen csak kék busz jöhet szóba, lehetőleg Rákospalotán vagy a környékén csavarogjon, és Ikarus 260-asnál sose legyen jobb. )

Mi az az A, B, C?

A teljesen jogsimentes életet élőknek: az A kategóriás jogosítvány érvényes a motorkerékpárokra, a B jelű a 3 és fél tonnánál kisebb járművekre (gyakorlatilag az autóra), a C jelű a 3,5 tonnánál nagyobbakra (teherautó), a D a buszra, az E pedig a különleges járművekre, nehézgépekre.

Jelenleg - fogalmazzunk így - értelmiségi munkakörben dolgozom, a havi nettóm közel a duplája az országos nettó átlagbérnek (nem pöffeszkedésből írtam le, csak hogy legyen egy kép a kiindulási pontról), kurva szarul érzem magam a munkahelyemen, elég sok kanyar volt az utóbbi időben az életemben, amik alapján úgy érzem, hogy egyre inkább alkuképes vagyok magammal szemben annak érdekében, hogy feladjak néhány kényelmes dolgot azért, hogy jobban érezzem magam.

Úgyhogy belevágtam: az egyébként hivatásos, de csak B kategóriás jogsim mellé megszerzem a C-t, aztán meglátjuk hogyan tovább.

C kategóriás jogsit szeretnék